A rosszat, a rosszat, a rosszat! Na jó, ez most öntudatlanul szaladt ki belőlem. Igazából nem ezt akartam válaszolni, hanem azt, hogy persze, valami rendes fickót. Aki nem iszik, nem dohányzik, annak rendje módja szerint randizgat, a megfelelő idő eltelte után a megfelelő módon megkéri a kezem, viszi majd a gyereket oviba, míg én otthon a legújabb szakácskönyvet lapozgatom. Soha nem értettem a lányok végzetes vonzódását a megbízhatatlan alakokhoz. Mert kinek kell egy pasi, aki nem mondja el, hogy merre jár, és csak mordul valamit, ha a jövőről kérdezed. De minden lány kivétel nélkül azt hiszi, hogy majd ő jófiút farag ebből az alakból. Átneveli, és kész.

            Pedig mennyivel jobb az, akin nem kell változtatni. Aki egész nap az irodában ül, ha meg nem, akkor a mamánál vacsorázik. Akire számíthatok, és akit kiszámíthatok.