Pityeg a mobil. Ott az a szépséges kis boríték jel. Mohón nyúl a készülékért, remegő kézzel nyom rá a billentyűre, és várja a csodát.

            Elolvassa azt a néhány karaktert, majd egyperces, néma gyásszal emlékezik azokra az időkre, amikor még szóban intézték a flörtöt.

            Vegyük azt, amikor az üzenet csak ennyi: ”várlak” . még ezt is többféleképpen lehet értelmezni:.

a.)     Várlak, mert nincs ma más dolgom, de semmi többet ne képzelj bele, ezért nem is írok ide több karaktert.

b.)     Várlak, édes egyetlenem, mert te vagy a szívemben, lelkemben, ezt nem is tudom kifejezni, ezért írom csak így, röviden.

Ilyenkor az ember felhívja három legjobb barátnőjét- egymás után-, és betűnként próbálja értelmezni az üzenetet. Válaszolni addig sem válaszol, mert azt ugye nem szabad elkapkodni, hadd várjon a másik fél Hány és hány kapcsolat siklik félre a nyomorult technika miatt. A probléma csupán annyi, hogy nincs hangsúly. Máshogy olvasod, mint ahogy leírták.